Évszakok Rezervátuma

A Reservoir of Seasons installációban nem a Golf-áramlat kihűléséről, a jegesmedvék kipusztulásáról, vagy a jéghegyek olvadásáról szeretnénk beszélni.

Akadnak olyan vélemények miszerint a globális felmelegedés túlfűtött szóbeszéd, és az ember földi tevékenységeivel nem képes visszafordíthatatlan károkat okozni, mi mégis napról-napra érezzük a változást. Nem volt célunk az egész világra kiterjedően válaszokat keresni, csupán azt szeretnénk megmutatni, milyen változásokat okoz közvetlen környezetünkben a jelenlegi felmelegedés.



Reservoir of Seasons from Gina Haraszti on Vimeo.

Háttér

Magyarország éghajlata mérsékeltövi kontinentális, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlzott éghajlati szélsőségektől. Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatok tartományában, azon belül is a "kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal" altípusban helyezkedik el.

Ez az éghajlati típus jellemző Európában a Kárpát-medencére, a Balkán-félsziget északi felére, Észak-Olaszországban a Pó-síkságra, Románia és Bulgária nagy részére. Észak-Amerikában az Egyesült Államok keleti felének északi és középső területeire, Ázsiában Kína északkeleti tájaira, Mandzsúria és Észak-Korea térségére jellemző. Ezt az éghajlati típust globálisan nagy évi hőmérsékletingás, élesen elkülönülő 4 évszak és a földi átlagnál alacsonyabb évi középhőmérsékletek jellemzik.

Miért Készül?

A négy évszak között nagy különbségek vannak. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb hónap, pedig a július. A tavasz április elején kezdődik, és nagy esőzések kísérik. A nyár száraz és meleg. Az ősz hűvös, ködös és csapadékos. A tél viszonylag rövid, közepesen hideg és általában száraz, néha csodálatos napsütésben is fürödhetünk. Két esősebb (kora nyár és ősz), valamint két szárazabb időszak (tél közepe és kora ősz) váltja egymást.

Hazánkban, a klímaváltozás miatt, a tél és a nyár egyre hosszabbak és szélsőségesebbek, a régen hónapokig tartó tavasz és ősz, pedig egyre rövidebb. A kérdés az, vajon eltűnhet-e teljesen ez a két évszak? És, ha igen: hogyan tudjuk megmenteni, és megmutatni a tavaszra és őszre legjellemzőbb érzéseket, illatokat, hangokat, színeket azoknak az embereknek, akik sosem tapasztaltak hasonlót.

Inspiráció

A rendszer önmagában működik, de a célunk nem egy tökéletes körforgás létrehozása volt, csupán az évszakok felidézése. Az építés alatt is kiderült, milyen nehéz egy olyan rendszert létrehozni, amelyet magára hagyva annak elemei egymást éltetik. És pont ezt a kérdést feszegeti ez a projekt: létre tudjuk-e hozni az ember ugyanezt a világot még egyszer, ha eltűnik. És mi lesz a tavasszal születő szerelmekkel és tomboló hormonokkal, vagy az őszi lázongásokkal? Óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan hat az emberre az eltűnő tavasz és ősz. Hova tűnnek- hogyan változnak majd szokásaink, melyek egyértelműen ehhez a két évszakhoz köthetők? Mit veszítünk el, ha ezek nem lesznek többé?

Hogyan működik?

Az időjárást jellemző paramétereket egyenként szimuláltuk:
- a színhőmérséklet megváltozásáért egy hideg és egy meleg fényű lámpa a felelős, amik teljesítményét szilárdtest-relékkel szabályoztuk;
- az esőt a félgömb alsó feléből felpumpált vízzel helyettesítettük míg a köd keletkezését ugyanebből a vízből, ultrahangos párologtatóval segítettük elő.
- a víz tisztaságáról a benne élő apró rákok gondoskodnak.
- a hőmérsékletingadozásokat egy Peltier effektuson alapuló félvezetővel hoztuk létre.
- helyet kapott még négy kisméretű ventillátor is, melyek az égtájak irányából fújó szeleket hivatottak helyettesíteni; így irányíhatóvá vált nemcsak a mesterséges szél erőssége hanem iránya is.
- beépített hangszórók szolgáltatják az évszaknak megfelelő hangokat.
Ezen jelenségek kombinációiból és időbeli lefutásaiból tetszőleges őszi, illetve tavaszi hangulatok keverhetők ki a rendszerhez csatlakozó számítógépen.

Résztvevő kutatók:

Gálik Györgyi, Haraszti Gina, Juhász Márton, John Nussey